Diszkó zene
Bemutató
Pitbull ft. T-Pain - Hey Baby (Drop It To The Floor)
David Guetta ft. Rihanna - Whos That Chick?
A diszkó zene alapvetően akkor kezdett kialakulni, amikor az 50-es években megjelentek az első diszkók Amerikában.
Ez tulajdonképpen ritmusos lüktetésekből állt, és nem volt nagy szerepe az éneknek (ez csak a 2000-res években kezdett igazán fontossá válni).
Régi fajta CD, vagyis lemez
Tehát az első diszkó-stílusú zene dobok lüktetéseiből, és a CD-k „súrolgatásával” kifejtett hangból állt; és mégis ezt a kevés, nem túl változó zenét nagyon szerették az emberek.
Az új stílusú zenefajta hozta magával a híres Disc Jockey-eket, magyarul lemezlovasokat, és őket nevezhetjük ma a (rövidítve) DJ-knek.
Disc Jockey
A diszkók népszerűsége igazán a 70-es évekre lett kimondottan nagy.
A diszkóba járó fiatalok ellenezték a politikát, erőszakosak voltak. Sok ferde hajlamú és feketebőrű is járt ezekbe a klubokba, ők uralták a diszkókat, ők uralták a környéket. El akarták nyomni a népies zenéket, és minden más fajta zenét, csak a rock- és a diszkózene jelentett számukra bármit is.
Korabeli diszkó
Ezekben az 1970-es években rengeteg diszkó született, és egyre több lett a diszkós erőszak is. De miután egyre több embert voltak képesek kirúgni ezekből a klubokból, abbamaradtak az erőszakok, és békés diszkózene-hallgatást, és táncolást biztosítottak az embereknek.
Korabeli "Disco" felirat
Nagyon sok diszkós hatás kezdett ezekben az években életbe lépni. Például a „four-on-the-floor”, vagyis „Négyre a padlóra!”. Ez azt jelentette, hogy vegyünk ki négy ütemet a zenéből, és ahogy az mindig mélyült, vagy magasabb lett a hangja, egyre lejjebb guggoltunk. Ezt a fajta diszkó-hatást még ma is fellelhetjük a zenékben, pl. Flo-Rida ft. T-Pain közös számában, a „Low”-ban, csak ott 8 ütemre kellett egyre lejjebb menni.
Ilyen diszkó hatás még a reszketés, vagy másnéven a rázás. Ebben a zene ütemére rázták magukat az emberek. De megjelent a „félig-rázás”, azaz amit a mai nap is a diszkóban látunk. Ez kevesebb mozgást jelentett, mint a rázás, és jobban is nézett/néz ki.
Valamint létezik még az „elektronikus-hatás”, ami nem a mai elektro zenét jelenti, hanem a zene részletekben való lejátszását. Ezt látjuk még ma is a klipekben, csak dobokkal, amikor a pillanatok töredékei alatt változnak a képek 1-ről a másikra és vissza.
Diszkógömb
A diszkó zene a 80-as évekre divatjamúlt lett, így megjelent a „dance” és a „dance pop” stílus, amelyek ugyancsak a megszokott diszkó-ütemet birtokolták, csak zenei aláfestéssel, amelyre pörgősen lehetett táncolni. Ezeket a dance zenéket úgy is el tudták készíteni, hogy a diszkózenéket megremixelik, és kicsit megváltoztatják. Ezek a remixek néha durvára sikeredtek, így terjedt el két külön műfaj: a techno, és a dance pop-ból a pop.
A 80-as években terjedt el Angliában a „Rave”, azaz a nagyrészt illegális, több napos zenei rendezvény, amik szokatlan helyszíneken lettek megrendezve: elhagyott raktárépületekben, szerelőcsarnokokban vagy akár a szabad ég alatt. A „Rave”-eken leginkább elektronikus zene szólt, ez alakult át később a „rave-zenére”, amik a bulikon legtöbbször szóló zenéket jelentette.
A Rave stílus illusztrálása
A 90-es években indult el a mai értelemben értett „elektro zene”. Ez a zene még elég durvának hallatszott, így a 90-es években egyre inkább kifinomult. Viszont az évezredforduló környékén az emberek elkezdték megunni a lágy elektro zenét, és az újra bedurvult.
Elektro
Tehát ezeket hallgatták az emberek a kezdetektől egészen máig a diszkókban.